Földikutya nyaktámasz

Földikutya nyaktámasz plüssállatka-párna? Mégis miért esett a választásunk erre a valóságban is plüssállatkára emlékeztető rágcsálóra, hogy beemeljük a gondoskodó termékportfóliónkba? A magyarázat egyszerű: A gondoskodó sáljainkon túl szeretnénk gondoskodni arról is, hogy ez a kis állat még a következő generációk idejére is életben maradhasson, így támogatva környezetünket, világunkat, a földikutya lett az első nyaktámasz-plüssállatka, amelyet elkészíttettünk azzal a céllal, hogy minden vásárlásból befolyó összeg 1%-át az ő megmentésükre fordíthassuk. A hazai plüssállatka készítő által kézzel készült földikutya nyaktámasz párna - plüssállatka, egy puha és kényelmes kiegészítő, amelyet gyakran használnak az emberek, hogy extra kényelmet biztosítsanak maguknak pihenés vagy alvás közben. A plüss anyaga rendkívül lágy tapintású, ami kellemes érzetet nyújt a nyak és a fej körül. Ideálisak utazáshoz vagy otthoni pihenéshez, de akár egy kis dekorációként is szolgálhat. Sokan szeretik ezeket a plüssállatkákat azért is, mert színes és vidám kialakításuk lehetővé teszi személyes stílus kifejezését és hozzájárulhatnak a relaxált, kellemes hangulathoz. Használd az otthonodban, vagy vidd magaddal bárhova. Sőt, kövesd a világutazó Poppy Earth és barátja, Flint kalandjait, amelyek nem csak kicsiknek szólnak ám! :) Olvass többet róluk Blogunkban.
Tudtad, hogy a földikutya a 2018-as év emlőse lett? A Magyarországon őshonos földikutya hengeres testalkatú rágcsáló: hossza 15–24 cm, súlya 25–35 dkg. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva fülkagylói nincsenek, teljesen vak, szemeit bőrréteg szőr fedi borítja, valójában ő úgy néz ki, mint egy kitömött, szürke plüss zokni. Igaz, nagyon picike szemei vannak ugyan, de az gombostűfejnyi méretű, csökevényes, képalkotásra nem alkalmas, de a fényt érzékeli. Biológiai óráját a nappali világoshoz és az éjszakai sötétséghez igazítja. Érzékeli a föld mágneses terét, morzejelekkel kommunikál a fajtársaival. Nincsen farka, és nincsenek erőteljes ásólábai, a föld alatti járatait inkább a fejével túrja. Bundájának színe a többé-kevésbé a helyi talaj színéhez hasonló. Élete jelentős részét a felszín alatt kiépített járatrendszerben tölti. A felszínre főleg akkor megy ki, ha a rendkívüli bel- vagy árvíz a járatok elhagyására kényszeríti. Fejét a járat tetejéhez ütögetve rezegteti a földet, és észleli a talajban levő különféle tárgyakról eltérő módon visszaverődő rengéshullámokat. A földikutya több száz méteres járatrendszereket épít magának a föld alatt: a földfelszínhez közel, a gyökérzónában húzódnak a táplálékszerző járatai, a több méter mélyen húzódó „folyosóit” éléskamrák, párzókamrák és ürülékkamrák szakítják meg, mint egy lakóépületben a nagyszoba, hálószoba, étkező - konyha akár. Növényevőként gyökereken, gumókon, hagymákon él. Évtizedekkel ezelőtt még mezőgazdasági kártevő volt pl. a makói hagymaföldeken, de kárpát-medencei állományai mára lemorzsolódtak, súlyosan lecsökkentek, és a teljes kihalás közelébe sodródtak. Erősen territoriális állat, a párzás és szaporodás időszakán kívül magányosan él. Mára már fokozottan védett állat, hiszen példányszáma nem éri el a 200 körülit. Eszmei értéke 1.000.000 Ft. A 20. században a mezőgazdaság terjeszkedése volt a legfontosabb veszélyeztető tényező, mivel a szántás során évről évre tönkre tették járatait, valamint a járatokban tartózkodó állatok elpusztultak. Napjainkban az egyik legaktuálisabb veszélyforrást a kertvárosi lakóövezetek, ipari beruházások, bevásárlóközpontok jelentik.